Vége a szuperlúzerek hőskorának, amikor nemzetünk legbénábbjai összefogtak, hogy győzzenek a sikeres geciken.
Elfehéredtem, amikor a szikratávírón jelentette külső emberünk (Balogh József), hogy megindult az ár a hegyekből. Tudtam, miről beszél, mert egyszer Romániában elkapott a nagy árvíz, és nem is ijedtem meg addig, amikor 130-cal tepertem, mégis befolyt alul a víz. A város sötét volt, csak mentők villogtak, teljes káosz, mint a filmekben. De nem ekkor fostam be először, hanem amikor megláttam. Magam előtt, mellettem, mögöttem. Nem akartam elhinni, hogy jól látok, minden irányból víz folyik, elég nagy sebességgel, mert mindenféle élő és holt kacatot sodort magával. Nem fotóztam le, mint az idióták, közülük is a legnagyobb a Viharvadász, hanem beugrottam a kocsiba, Tarantinós stílusban hátrasuttogtam a gyerekeknek, hogy ideje indulnunk, majd százharmincat toltam, de ezt már meséltem. Tudtam, nem nagy cucc a halál, de akkor még nem akartam meghalni Romániában. Ez is nacionalizmus?
Míg ezen gondolkodom, a mi kedves, kedvenc folyónk, a kéknek soha nem mondható Duna helyet ad a pusztító árnak, amiről szakemberek késő éjszakákig vitatkoznak arról, hogy eltereljék Csepel szigetét elöntve, vagy nem kell pöcsölni: gát, és homokzsákok, a harc után fejenként két üveg sör a polgármester számlájára. A nemzet összefog, összeborul DK-ás és Fideszes (vagy nem), mindegy, ez egyszerűen véget vet földalatti rejtőzködésünknek. Vége a szuperlúzerek hőskorának, amikor nemzetünk legbénábbjai összefogtak, hogy győzzenek a sikeres geciken. Gyuri elveszíti a gyökereit, és elsorvad a Nemzeti Bank üres fiókjában. Janics Natasa, ha vizet érez, azonnal lapátolni kezd, és megint hoz egy aranyat a Kováccsal. Nem, ezt nem engedhetem meg, életművem összeomlik, éppúgy, mint a Tanúban az egész hazug rendszer, miközben a Duna csak folyt.
Azért is fehéredtem el, mert mi van, ha most is úgy van, mint Bacsó Béla filmjében, az egész politikai cuccnak bebaszott a természet. Jó példa rá a rezsicsökkentés. Kár, hogy nyáron is tél van, de később emlegetjük majd nosztalgiázva 2013-at, amikor enyhe telünk volt nyáron. Tök szar lehet most a Fidesz politikai marketing osztályán dolgozni, mert ki meri majd megmondani a Vezérnek, hogy ők nem tehetnek az időjárásról, az ötlet tényleg jó volt, mindenki be is szopta, csak hát ezektől a frontoktól mindenkinek fáj a feje. Én például hívő vagyok, de eddig még nem hittem a természeti elemek demokratikus érzésében, pedig ők tényleg mindenkire lecsapnak. Oké, én is tudok olyan állami vezetőről, aki rabokkal gátat emeltetett a vityillója elé, de így van ez, ha jön a víz. Különben is, a rabok jobb ötlet, mint a közmunkások. Ők még örülnek is, hogy levegőn lehetnek. Én ezért is szeretem őket, mert ismerem az egész történetet. Benne van a Tanúban. És most őszinte leszek, nem az én ötletem volt a szuperlúzer kommandós csapat felállítása, hanem Virágh elvtársé, amikor hosszasan szemlélte Pelikán József gátőrt a Andrássy utca hatvanban.
