Filmfesztivál a Duna alatt

A világ első víz alatti filmszemléjére szépen érkeztek a nevezések. Különösen örültünk a John Wayne alakításairól híres Tarlós Istvánnak, aki egy lakatlan szigetre vetődik (Margit).

Úgy búcsúztam el, hogy vége a lúzerek hőskorának, megfulladunk mind a 4 Metró alagútjaiban. De nem így történt, mert elfelejtettem Gyurit, akinek zseniális ötlete volt. Most is igaz a tétel, nem minden autista zseni, de minden zseni autista. A Közgéptől szerzett búvárruhákat, Felcsútról oxigént, így akár választásokig is kihúzzuk a halak között. Persze, unatkozunk, meg lehet szokni azt a kérdezz-felelek játékot is: vajon most mit visz a víz? A nagymamát vagy csak a gyerek játékmackóját? Így hát filmeket nézünk, persze, nem orvosos náci horrort, hanem pozitívet, olyat, amikor a magyar nép összefog vezetőivel, illetve a kockás inget és gumicsizmát viselő emberrel, aki egy közülünk.

 

A világ első víz alatti filmszemléjére szépen érkeztek a nevezések. Különösen örültünk a John Wayne alakításairól híres Tarlós Istvánnak, aki egy lakatlan szigetre vetődik (Margit), és vakmerő bátorsággal szemrevételezi a medencék állapotát. A trutyi fenyeget mindenütt, de az embernél nincs semmi csodálatosabb – érzést jelen esetünkben a főpolgármester képviseli. Hát, nem könnyű megúszni kamera nélkül az árvízi védekezést, az már biztos. De Tarlós igazi filmes, szereti a hosszú snitteket, mint Jancsó, az alternatív filmezésben is otthon van, mert láthatóan döccen a vágás. Ezt a jól eső fésületlenséget szeretem a dán Dogma csoportban is. De benne van Clint Eastwood is, az a nézés, amitől a csajok bugyija nedves lesz, a férfiak torka kiszárad. Ahogy Tarlós nézi a homokzsákokat, feláll hátamon a szőr, egyértelműen katarzis.

 

 A vetítések után ankétokat tartunk, és mindenki izgatottan keresi a megoldást. Milyen új irányok jelentkeznek a politikai trash marketingben, és ezen belül mit jelent a magyar út? Új magyar nemzeti film. Persze, nem az a sátántangós Tarr Béla és bandája, hanem ez a pozitív árvízi stílus, amiben azért van némi Tarantinó íz is. Kedvenc mondatom, amikor a kockás inges színész közli a térkép fölé görnyedő tehetetlen szakemberekkel, hogy péntektől miénk a víz. Hát ez a tökösség, aki nem menekül, hanem megfordul, és csak annyit akar tudni, hogy innentől a probléma az övé, vagyis nemzeti, sőt, magyar, ami felcserélhető fogalmak egy miniszterelnök esetében.

Az is tetszik, hogy mindent szépen megköszön az embereknek. Parabola a filmben, ahogy T. Gilliam a Brazilban csinálja, vagyis világos, hogy mi köszönhetünk neki mindent, ezt a nyugalmat is, ami az arcán honol, mégis ő igazi miniszter, szolga, a nép szolgája, látható a kamera keresőjén keresztül is. Milyen szánalmas hozzá képest ez a tornából felmentett Bajnai, lapáttal a kezében?! Tudja ezt a kolbászt töltő kockás ingű, szeméhez távcsövet tartó férfi is, ezért klasszikus szabályok szerint a hűvös Humphrey Bogart stílusban lejátssza politikai ellenfelét a pályáról.

 

A díjakat demokratikusan én, és mint vízügyi szakértő, Janics Natasa döntötte el. Így közönség szerint a legjobb rövid film, amikor Orbán Viktor Pintér Sándorral autózik. Legjobb drámai film az, amikor Orbán Viktor találkozik a tűzoltókkal, és katonának nézi őket. A legjobb férfialakítás díját is Orbán Viktor kapta, de hatalmas vita után, sokan Tarlós szikár stílusát jobban bírták. Mindegy, mert ő megkapta a legjobb első filmes arany kecskéjét, és biztattuk, hogy ne hagyja magát. Benne sok lehetőség van, övé a főváros, tele dögös helyszínekkel. Nem véletlen, hogy Bruce Willis is nálunk forgatott, az én nappalimban, amikor anyagilag ötödször is kemény volt hozzá az élet.

Életmű díjnál már nem volt vita, ezt ebben az évben is Orbán Viktor kapta.