Semmi sem lehetetlen

Nincs értelme a további halogatásnak, megalakítottuk a parlamenti képviselők panaszirodáját, amely jogsegélyszolgálatot, takarítást, és rovarirtást is vállal.

Gyuri ötlete volt, hogy legyen széles a profilunk, ez adó szempontból kedvező. Mari lett az iroda vezetője, mert neki van tapasztalata, és különben is nála a WC kulcsa. A 4 Metró diszpécserszolgálata túlméretezett vizes blokkot kapott volna a Demszkytől, ezt alakítottuk át bőrfotel és ital automaták segítségével. A Vezér képét középre felfestette Jeszi bőrbarát festékkel. Az első freskója, igen szép. Vikit úgy festette meg, hogy ha valaki sétál előtte fel és alá, akkor rákacsint barátságosan.

Az első ügyfelünk Zsiga Marcell, fideszes képviselő és felesége volt. Hiába volt az asszonyon bunda, meg kucsma, látszott rajta, hogy ő is, ahogy a férje, alultáplált, vészesen sovány.

  

–          Ugye, kérem, szembetűnő, hogy mennyire összébb húztuk azt a nadrágszíjat! – kortyolt bele a mézes teájába a honatya, de látszott rajta, hogy nagyon ideges. – A feleségemmel nem lé böjt kúrán voltunk, hanem spóroltunk. Erőnkön felül, és most még a Blikk is belénk harapott. A terrorista bulvár az életünkre tör. Ezért jöttünk el hozzátok, mert van az éhezésnél rosszabb. A jó hírünket teszik tönkre.

Majd belekezdett egy hosszú monológba arról, hogy hiába került az új háza negyven millióba, amihez eleve volt tíz milliója, ugye, tisztán, neki is, meg a feleségének is, illetve neki húsz milliója volt a cihában, nem tudja pontosan, pontosabban nem tudhatja senki, mert a parlamenti képviselő feleségének anyagi helyzete mindig is titkos volt. Jól néznénk ki, ha a honatya gatyáján kívül még a feleségének a bugyijában is turkálna a hivatal. Ez akkor pornó lenne, nem vagyonnyilatkozat.

 

Próbáltam elmagyarázni neki, mekkora lúzerség megbukni egy formális vagyon nyilatkozaton. Még a hülye is rájön, hogy lehetetlenség megspórolni havi egy millió kétszázezret egy millió kétszázezerből, úgy hogy közben nem hal éhen. Nem beszélve a fűtésről, világításról, benzinről. Még ha akciós farhátat vásárolt egész évben, és a maradékot átküldette a Máltaiakkal a képviselői irodájába, akkor is. Ekkor ő arra hivatkozott, hogy a felesége jól menő bírósági fogalmazó. Néha annyira jól fogalmaz, hogy mindenki örvend, még a peres felek is, ilyenkor belehúznak a töltőtollába egy húszezrest is. Az asszony majd az összes pénzt hazaadja, ami hiányzik belőle, az a szájfénye, szőlőzsír, de egy fogalmazónak könnyen kiszárad a szája, ez már munkavédelem tárgykörébe tartozik, vagyis utólag téríti nekik az állam.

 

A panasziroda nem azért alakult meg, hogy ítélkezzen a társai felett. Zsiga Marcell különben is jóhiszemű volt, nem hitte el, hogy bárki is utána számol annak, honnan lehet neki házacskája. Megint Gyuri találta fején a szöget. Mondja azt, hogy a Pintér tábornoktól kapott kölcsönt. Ő nem fél senkitől, bevallotta, hogy van pár száz milliócskája, a legnagyobb része követelés. Vagyis jó lesz, ha mindenki befogja a pofáját, mert ha elveszti a türelmét, saját kezűleg szedi be mindenkitől a tartozását. Azt meg, hogy az egész magyar uralkodó osztály megbukjon egy vagyon nyilatkozaton, az életszerűtlen. Marcell elégedett volt. Tele pakolta a zsebeit azokkal a parizeres szendvicsekkel, amiket Máté kent meg a fogadására, és közben mentegetőzött, éppen spórolásba van. Egy tök vékony lapos tévére vágyik, de nem igazán telik rá a fizetéséből. Megértettük.