Andrew Vajnából, vagy Kállomista Gáborból soha nem lesz olyan, mint mi. Érted?
Még a szuperlúzereknél is eltörik a mécses! –jutott eszembe, amikor Janics Natasa bekopogott a 4 Metró-beli szobám ajtaján. Alig tudtam megérteni, miért sír, de végül kibökte: én mindig bajnok akartam lenni, és most itt vagyok. Kik azok, akik soha nem kerülnek ilyen mélyre, hogy szuperlúzer legyen belőlük? Mi a titok?
A titok, az titok, nem egyszerű rá a filozófiai válasz, különösen nehéz ezt egy kajakosnak megmagyarázni. Inkább példákat hozok, ahogyan a görög pedagógia szokta. Andrew Vajnából, vagy Kálomista Gáborból soha nem lesz olyan, mint mi. Érted? Ők más emberek. Az elején még nem, parókásként, meg taxisként kezdik, de aztán kinövik magukat, mint gombóc a fazekat.
Egy wing lapáttal megtörölte Natasa az orrát, és a fejét rázta. Kicsit nehéz fejű, na.
Azt hihetnéd Vajnáról, hogy egy igazi kalandor, aki eljutott a parókától a magyaros kacagányig. De ez nem igaz, mert bár többször bukott meg filmmel esztétikai síkon, és anyagilag is az amerikai adóhatóságnál, ennek ellenére nem tekinthetjük vesztesnek. Sőt, az ez évi eredményei sem rosszak, ahogy az atlatszo.hu-n olvasom. Már tavaly is százötvenmilliós profitot realizált a Digit Pictures KFT., ennek ellenére kapott egy kis pénzt az adónkból ahhoz, hogy reklámfilmeket gyártson a szuper klafa, vérbő lövöldözős videojátékaihoz. Azért ez nem semmi.
– Ilyen ügyes?- kérdezte a lényegre tapintva a sportoló?
– Te kis buta Natasa. Hát, soha nem hallottál a Lex Vajnáról? Annyira ügyes, hogy az irigyei még egy törvényt is elneveztek róla. A lényeg, hogy van, ami nem vonatkozik rá, és van, ami igen, vagyis adókedvezményekkel is szépen lehet keresni, főleg, ha az embernek a háttérben kaszinója, meg étterme van.
– Biztosan jó barátai vannak? Ő a legnagyobb közöttük?
Döbbentem néztem Natasára. Értelem, és naivitás keveredett a kérdésében.
– Egyrészről igaz, hogy jó barátai vannak, hisz még az ellenségeit is sikerült kinyírnia a Felcsúti Szalonból. De hogy ő lenne a legnagyobb producer meseországban, nem hiszem. Kálomista Gábor például sokkal kevesebb pénz bukik el évente, mégis jobbnak tartom nála. Ő a demokrácia komcsijait a múltban is szivattyúzta, és most összeszedte magát rendesen. Állást halmoz, bizottságosdit játszik, a tévében másokat vádol lopással, holott – és ezt egy tolvajnak szakmai alapon elhiheted – biztosan lenne olyan hatóság a világon…, bocs, rosszul mondtam, biztosan Magyarországon nincs olyan hatóság, amely problémásnak látná őt. Ennek okát ő maga adta meg – a legjobb vagyok – és ez igaz, ha belegondolok, mekkora hatalmas arca van ennek a magyar gyereknek. Holott nagyon valószínű, hogy nem marad fenn a neve a filmtörténet nagy producerei között. De ne felejtsd el – és ekkor ujjamat felemeltem Natasa orra előtt – a halhatatlanság dicsősége a lúzereké.
