Orbán Ráhel díjazása végre révbe ért.
Miután rohamtempóban folyik a 4 Metró építése a választások miatt, úgy döntöttünk, hogy nem veszünk föl több lúzert a földalatti csoportunkba. A létszámstop csak elméleti szinten működött, mert napról napra terjed a lúzerség, mint a vírus. Így döntést hoztunk, emlékplakettet adunk ki. Ez Fekete György munkája, ami messziről Krisztus portrénak tűnik, de közelről Kerényi Imre látható. A szöveg héber helyett rovásírással van: „futásomat elvégeztem, a harcot megharcoltam”.
Ezen belül is vannak alcsoportok, most kettőt nyomattunk a családi lúzereknek, aminek a hátoldalán egy vak komondor, fehér bottal hadonászva az égre ágaskodik.
Eva Rezesova, multimilliomos alkoholista azért érdemelte meg tőlünk a plakettet, mert bár szlovák, szépen beszél magyarul. A négy magyar halálát okozó úrnő-vezető eddig nem szólalt meg Arany János nyelvén, aminek oka, hogy nem kívánt megfosztani egy szlovákiai magyart egy jól jövedelmező munkától. Ám, amikor elvált férje megjelent a bíróságon, és beszólt neki anyasági vonalon, nem ragaszkodott továbbra is anyanyelvéhez, és magyarul vágott vissza, gondolom azért, hogy a bírónő is értse, mennyire aljas gecik a férfiak, főleg gyereknevelés dolgában. Bár ez teljesen igaz, hisz minden férfi csak „azt” (vagyis a pinát) akarja, annak gyümölcsei nélkül, félő, hogy elszólásával szerepjátszása művészi szintre jutott, aminek jutalma előreláthatólag életfogytiglani lesz. Nem baj, a börtönben is működik a színjátszás, Stuart Mária szerepét csak ő kaphatja meg.
Orbán Ráhel díjazása végre révbe ért. Úgy éreztük, hogy eddig nem volt elégséges ok, hogy betonutat építettek közpénzből az ő esküvői cipellője elé. Bár, kétségtelen, hogy édesapja mindent elkövetett népszínműves modorban tett nyilatkozataival, hogy egy ország megutálja őt. De senki nem tehet az apjáról, még akkor sem, ha az miniszterelnök, és neki van a világon a legnagyobb stadionja, amely nem felel meg kicsisége miatt az UEFA szabályoknak. De a boldog Közgépes ara most apja védelmére kelt, és beszólt egykori tanárának, aki kiposztolta, mekkora tahó volt Orbán Viktor Indiában, amikor kezet akart csókolni Sonia Gandhinak. Még jó, hogy nem szólította Madame-nak, és nem csipkedte meg a pofikáját. (Kezdjük sejteni azt is, miért utálhatja őt Angela Merkel.) Hiába, a világon nem értik meg, hogy nálunk mekkora tiszteletnek örvendenek azok a nők, akik jól főznek.
Persze, az is lehet, hogy a lúzerek plakettjét Ráhel volt tanárának kéne kapnia, de ahhoz el kell veszítenie munkáját, és balesetben kell meghalnia.
Szomorú kötelességem volt visszautasítani Egerváry Sándor jelentkezését a lúzerek kispályás csapatába. Hiába produkálta szövetségi kapitányként a magyar foci történelmének legnagyobb vereségét, megállapította az MLSZ, hogy az elmúlt nyolc évben kétszer is a harmadik helyen állva estünk ki a selejtezőkből. Ez fejlődés a korábbiakhoz képest mindenképp, még akkor is, ha a hülye szurkolók ezt nem érzik. A tények makacs dolgok, és valóban nem mindegy, hányadikként nem jutunk ki a legjobbak közé. Tudom, a jövő minket igazol.